A mobil kommunikációs rendszerek az egész világon a frekvenciák széles skáláját használják. Deciméteres hullámokat használnak, amelyek hossza 10 cm és 1 m között van. Ez a tartomány magában foglalja a 300 MHz és 3 GHz közötti hullámokat.
Ugyanezt a frekvenciasávot használja a televízió, a Wi-Fi és a Bluetooth is. A frekvenciatartományok között vannak olyanok, amelyeket kifejezetten a mobiltelefonokra osztottak ki.
Történelmileg Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában a mobil kommunikációs rendszerekhez használt rádióhullámok eltérnek egymástól.
Technológiai szabványok és frekvenciák
Az Egyesült Államokban az első kereskedelmi használatra alkalmazott technológiai szabvány az AMPS volt, a 800 MHz-es sávval. Észak-Európa országaiban először az NMT-450 technológiát vezették be, amelynek hatótávolsága 450 MHz volt.
A mobiltelefonok növekvő népszerűsége mellett a gyártók problémával is szembesültek: nem tudtak sok embernek szolgáltatást nyújtani. Ki kellett fejleszteniük a meglévő rendszereket, és új szabványt kellett bevezetniük, eltérő frekvenciatartományban.
Japánban és néhány európai országban megjelent a 900 MHz-es sávval rendelkező TACS-szabvány. Az NMT-450 technológiát felváltó GSM-szabvány szintén a 900 MHz-es sávot használta. A mobiltelefonok iránti kereslet és piac növekedésével a szolgáltatók licenceket vásároltak az 1800 MHz-es sáv használatára.
Az alacsonyabb frekvenciák lehetővé teszik a szolgáltatók számára, hogy nagyobb területeket lefedjenek, míg a magasabb frekvenciák lehetővé teszik, hogy a szolgáltatás több ügyfelet érjen el egy kisebb területen.
Modern technológiai szabványok
A mobil eszközök jelenlegi generációja főleg a GSM szabvány szerint működik. Az UMTS szabvány is egyre népszerűbb. Egyes országokban az ELT, 3G, 4G formátumú technológiákat használják.
Minden szabvány vagy formátum két frekvencia frekvenciatartományt használ. Az alacsony frekvenciájú sáv információt továbbít a mobil eszközről az állomásra, a nagy frekvenciasáv pedig az információt az állomásról a mobilra.
Sok GPS-telefon három frekvenciasávot fed le: 900, 1800, 1900 MHz vagy 850, 1800, 1900 MHz. Ezek az úgynevezett háromsávos telefonok vagy háromsávos eszközök. Egy ilyen telefonnal kényelmes utazni a világban, és nem kell cserére, amikor
másik országba költözik.
A különböző formátumú mobilhálózatok ugyanazt a frekvenciát használhatják. Ez például a 800 MHz-es sáv, amelyet legalább négy különböző formátumban használnak.
A mobil eszközök számára rendelkezésre álló frekvenciák száma korlátozott. Ezt figyelembe kell venni a felhasználók számának növekedésekor. Ez azt jelenti, hogy a bázisállomás korlátozott számú embert tud biztosítani, és a kommunikációs hálózatot folyamatosan bővíteni kell.
Az oroszországi fő szolgáltatók mobiltelefonjai 900 MHz-en és 1800 MHz-en működnek. Ugyanakkor a Megafon, a Beeline, az MTS mindkét sávot használja, a TELE 2 pedig csak az 1800 MHz-es sávot használja.
