A mikrofon egy elektro-akusztikus eszköz, amelyet arra terveztek, hogy az akusztikus hangot elektromos jelekké alakítsa át. Rajta keresztül a hangot vagy rögzítik, vagy továbbítják az erősítő eszközökhöz. Amihez mikrofonra van szüksége (például sztereó felvételhez, ének vagy hangszer felvételéhez), attól függ, hogy melyik modellt választja.
Utasítás
1. lépés
A megfelelő választáshoz ismernie kell a mikrofon alapvető paramétereit:
Hang: Monaurális hang - olyan hangokkal, amelyek különböző forrásokhoz tartoznak, mintha ugyanabból a pontról érkeznének. Az ilyen hangzás hangtorzuláshoz és a tér érzékelésének romlásához vezet.
A sztereó hang egy olyan rendszer, amely információt tárol a hangforrás helyéről két vagy több független audiocsatornán keresztül.
Frekvenciaválasz (Hz): Ezek a frekvenciák felső vagy alsó határai, amelyeken belül a mikrofon hangot rögzít.
Érzékenység (dB): Ez a jellemző azt jelzi, hogy mekkora kimeneti feszültség figyelhető meg a mikrofonon, amikor hangnyomásnak van kitéve. Minél nagyobb az érték, annál érzékenyebb a mikrofon.
Impedancia: Ez a váltakozó áramú ellenállás értéke, amelyet ohmban (ohm) mérnek.
2. lépés
Mikrofon típusok:
A legnépszerűbb és leggyakoribb típus a dinamikus mikrofon. Más modellekhez képest a dinamikus mikrofonoknak számos előnye van: meglehetősen alacsony ár és ugyanakkor megbízhatóság, valamint magas hangnyomás mellett történő munkavégzés képessége.
Jelenleg sokféle dinamikus mikrofon létezik, például néhányat kifejezetten a dob hangjának felvételére vagy nagybőgő lejátszására terveztek.
A kondenzátoros mikrofonok fejlettebb típusok, mint az előző. Ezt a típusú mikrofont nehezebb előállítani, és ennek következtében sokkal drágább, mint a dinamikus mikrofonok, de sokkal jobb hangminőséget biztosítanak.
Elektret mikrofonok. Ez a típus különbözik a többitől abban, hogy az elektret mikrofonoknak nincs szükségük külső áramforrásokra, de érzékenységük és frekvenciájuk jellemzői valamivel rosszabbak.
