Angolul a Maser szó rövidítése a "Mikrohullámú erősítés stimulált sugárzással" kifejezésnek, amely "mikrohullámok amplifikációja stimulált sugárzás alkalmazásával". Működésében hasonló a lézerhez, de a mikrohullámú tartományban működik.
A maser olyan eszköz, amely egymást követő elektromágneses hullámokat produkál. Először a Szovjetunió és az Egyesült Államok fizikusai találták ki 1954-ben Nyikolaj Basov, Alekszandr Prohorov és Charles Townes. Ezért Nobel-díjat kaptak.
A korai modellek háromszintű szivattyúrendszerrel működtek, ahol a mikrohullámú forrás az energiát a kibocsátó munkaközegébe pumpálja. Ennek eredményeként a hidrogénatomok és mások a nyugalmi állapotból új energiaszintre lépnek. Ezt sugárzás kíséri a mikrohullámú tartományban.
A maszer a lézerrel ellentétben koncentrált mikrohullámú sugarakat bocsát ki, nem pedig fényt. A hasznos jelteljesítmény és a maszer zajteljesítményének aránya alacsonyabb, ami előny. Teljesítménye azonban alulmúlta a lézert.
Valójában a legtöbb mázoló eddig gázkibocsátó volt, ahol a hidrogénatomokat használták közegként. De az ilyen eszközök költsége nagyon magas, mert sok drága alkatrészből készülnek. A maszer működéséhez az abszolút nullához közeli hőmérsékletekre és vákuumra volt szükség. Ezért sokáig keveset használták.
Később Mark Oxborrow és más brit tudósok feltalálták a szilárdtest-komponenseken alapuló mikrohullámú kvantumgenerátort. Pentacén kristályokon alapul, szobahőmérsékleten működik és kompakt méretű. A fejlesztők úgy vélik, hogy használható radar- és űrkommunikációban, valamint kvantumszámítógépek és újgenerációs rádióteleszkópok létrehozására.
Az eszközről érkező jel sokszor erősebb, mint a hagyományos maser jelzése. Most a tudósok azon dolgoznak, hogy ne csak egyedi rövid impulzusokat generáljanak, hanem folyamatosan működjenek. Szükség van továbbá a további amplifikáláshoz lefedett hullámhossztartomány szűkítésére.
Ezt a maszert egy kétszintes szivattyúrendszer táplálja: a terfenil-kristályt és a pentacént egy optikai lézer szivattyúzza. A kristálymolekulák új energiaszintre lépnek, ennek eredményeként a fotonok szinkron módon emittálódnak a mikrohullámú tartományban.
