A GSM egy digitális mobil kommunikációs szabvány, amely napjainkban az egyik legelterjedtebb a világon. Számos üzemeltető támogatja, és a rádiófrekvenciák átadását egy meghatározott tartományban valósítja meg, lehetővé téve a hanghívások nagy távolságokra történő kezdeményezését.
Előzmények és felhasználás
A szabvány a Groupe Special Mobile szabványt kifejlesztő vállalatcsoport tiszteletére kapta a nevét. Ezt követően ezt a csoportot átnevezték a Globális Mobil Kommunikációs Rendszerre. A szabvány kifejlesztése 1982-ben kezdődött, amikor több európai telefoncég összefogott egy egységes cellarendszer létrehozásával, amely lehetővé tenné a 900 MHz-es meghatározott frekvencián történő hívások kezdeményezését egész Európában. E feladat végrehajtása után a szabványt 1991-ben tanúsították, és elterjedt az egész világon.
Ma a GSM nemcsak a hangkommunikációs szolgáltatásokat támogatja, hanem az interneten a csomagkapcsolt adatátviteli (GPRS) szolgáltatásokat is. A rövid szöveges üzenetek (SMS) és a fax adatok cseréje szintén a GSM alapján valósul meg.
A GSM segítségével meghatározhatja a hívószámot, az átirányítást egy másik előfizetőhöz, a konferenciahívásokat (3 vagy több előfizető) és a hangpostát.
A szabvány előnyei és hátrányai
A GSM kompakt rádiómodulok létrehozását teszi lehetővé, amelyek lényegesen könnyebbek és kisebbek, mint a legtöbb analóg hálózat. Ennek a megközelítésnek a megvalósítása az adattovábbítás rádiótornyok rovására történő megvalósításának struktúrájának köszönhető, azaz bázisállomások elemzik az előfizetők jeleit.
A hálózat emellett a GSM tornyok lefedettségi körzetében kellően magas színvonalú kommunikációt biztosít. A hálózat tágabb, ami biztosítja a hálózat egyidejű használatát nagyszámú előfizető számára. Ez viszonylag kis mértékű interferenciát eredményez a rádiójelben.
A GSM jó védelmet nyújt a titkosítási algoritmusok általi lehallgatással szemben. Nagy előnye a roaming lehetősége, amely lehetővé teszi az előfizető számára, hogy az üzemeltető vagy a telefonszám megváltoztatása nélkül mozoghasson a világban.
A hálózatnak vannak hátrányai is. Először is, a GSM hajlamos a beszédtorzulásra a digitális feldolgozás és a közbenső állomásra történő jelátvitel miatt. Másodszor, egy torony korlátozott lefedettséggel rendelkezik, amely erősítők és különálló antennák használata esetén nem több, mint 120 km.
A hálózatépítéshez több adó és technológia szükséges, mint más szabványos hálózatoknál (pl. AMPS).
A legtöbb országban a GSM-et felváltja a CDMA szabvány, amelynek bizonyos előnyei vannak a GSM-mel szemben. Például a CDMA használatával gyorsabb adatátvitel érhető el, ami javítja a kommunikáció minőségét és lehetővé teszi, hogy egy nagyobb és erősebb csatorna miatt gyorsabban dolgozzon az interneten.
